Évek óta nem frissítettem ezt az oldalt, mégis rendszeresen megtalálnak innen vevők :) Általában új-zélandi vöröseket keresnek, de más is előfordul. Most meghirdettem a kicsiket apróhirdetés oldalon, de onnan alig jön érdeklődő. Azt hiszem, az nagyon személytelen, csak egy nyúl meg egy ár és egy telefonszám… Itt többet is tudok írni róluk, kik a szüleikk, mi a történetük, mit szeretnek… És hogy én miért szeretem őket :)

Mert puhák, kedvesek, hálásak. Mert jó őket kényeztetni. Mindig szedek nekik valami finomat. Ha családostul kirándulunk az erdőben tavasszal, akkor mindenkinek az jut eszébe, hogy mennyire örülne ennek a sok turbolyának egy nyuszi. A nyári lucernamezőkről nem is beszélve. Szóval szeretjük őket. Jó úgy üldögélni, hogy szuszog egy kisnyúl az ölemben :) Kicsit olyan, mint egy alvó, békés kisbaba, de vissza lehet tenni a ketrecbe, ha hisztis lesz :)))))

Tehát a fotók:

Klein rex nyuszik

Oroszlánfejű törpenyulak

Rhön nőstény – foglalt

Rhön nőstény – eladva

Vörös bak – eladva

Japántarka bak – utolsó

Vegyes színesekből van még:

csincsilla nőstény

vörös bak

vörös-tarka bak

vörös nőstény – utolsó

Én sajnos elmaradtam a fotókkal, még a szülőkről se készült… Gyorsan pótolom.

Mindketten törpe rex nyulak, Pom-pom trikolor nőstény, Hópihe frosty színű bak. A bak gyerekekhez szokott, szelíd állatka volt már akkor is, amikor hozzánk került. A nőstény viszont elég félénk volt, de a szerelem segített: amikor összeköltöztettem őket, akkor hirtelen ő is kedves, bújós nyuszi lett. Annyira megszokták egymás társaságát, hogy az apa még a kisnyulakkal együtt maradhatott, jól elvannak együtt. Azt mondjuk nem tudom, hogy mikor jön a következő csapat kisnyúl :)

A kicsik négyen vannak.

Persze, vannak más kisnyulak is! Vörös és csincsilla színűek, van köztük tarka is.

És új-zélandi vörösek is születtek, már kijöttek a fészekből. Ők két hét múlva lesznek elvihetőek.

Ő volt a kedvenc nyulam. Pótolhatatlan. Az ölemben utazott, mikor Ausztriából hoztam, és nem is pisilt le. Megálltunk útközben, és szedtünk neki friss füvet. Itthon is kényeztettük, mindig előbb kérte a simogatást mint az ebédet. A lányokkal mindig kedves volt, körüludvarolta őket, még talán virágot is vitt nekik :) Mindig tettrekész, de sosem agresszív.

Amikor kezdett kiöregedni a tenyészbak szerepből, akkor kiköltözött a kertbe. Először csak egy saját házba kifutóval, amit időnként arrébb tettünk, hogy legyen friss fű. Rájöttünk, hogy a teraszajtó előtt szereti legjobban, mert ott szemmel tarthat minket :) Aztán napközben kijárhatott, csak éjszakára csuktuk be. Később magától hazament aludni. Végül másfél évig teljesen szabadon járkált a kertben. A sok rohangálástól kicsit lefogyott, és megjött a kedve megint a lányokhoz :) Elég lassan tanult, hónapokba tellt, mire megtanult feljönni a teraszlépcsőn, és benézni a nappaliba. Ilyenkor kapott egy pár finom falatot :) Egy időben versenyeztek a macskával, hogy vajon sárgarépalevelet vagy tyúkkaját tettem-e az ajtó elé :) Fél év után átmerészkedett a kert másik felébe is. Akkor kellett körbekerítenem az eperföldet :) Elnéztük neki azt is, hogy az összes virágom levele meg van rágcsálva. A hibiszkusz, a golgotavirág és a krókusz bánta a dolgot…

A gyerekek az utcáról próbálták hívogatni, etetni :) Amikor a vízórás mögött becsuktam a kertkaput, hogy ne szökjön ki a nyúl, megijedt, hogy biztos kutya van :) Amikor tereprendeztünk a garázsépítés után, lefeküdt az út közepén a talicska elé… Ha kimentem kávézni, akkor kinyúlt a lábam mellett. Minden nap körbeszaglászta a lábamat, amikor kimentem nyulazni, szóval mindig láb alatt volt. Kért enni az ajtóban, a törpéknél és a nagyoknál, inni a tóból szokott. Hidegben is lehefüdt a földre, a hó se zavarta. A meleg annál inkább, akkor hatalmas gödröket ásott, hogy hűvösebb helyre fekhessen az árnyékban. Mindig jött velem kertészkedni, még akár a paradicsomlevelet is megkóstolta, ha épp azzal foglalkoztam.

Az idén is cakkos az összes tulipánlevél, de most napokig virágzanak a krókuszok. Zümm nyulat megölte egy nyest talán…

Nagyon hiányzik. Minden alkalommal, amikor kimegyek a kertbe, várom, hogy fusson a lábamhoz. Vagy lepisiljen, mint pár hete. A kerítésen kilógó eperlevelek is érintetlenek, a friss borsót se kell majd féltenem.

Tarthattam volna bezárva, de akkor nem jött volna kávézni velem. Nem is hiányozna ennyire…

Ők Íriszéi. 4 lány, 2 fiú

És a ráadás:

Rozi és Sahnewolke fia, Oregano. Sárga, fehér fülekkel. Csincsillahordozó. És nagyon kedves :)

Menta új lány, megtetszett húsvét előtt a piacon, kézben hoztam haza :) Rhön színű, kicsit félős. Oregano párja lesz, így talán háromszínű kisnyúl is sikerülhet :)

KisBence: Zümm-zümm unokája, szép. Még gondolkodom rajta.

Eszti: SW és Churchilla lánya, kicsit felemás fülű :)

Írisz: Heine és Csilla lánya, sárga, kékszemű

Mályva: egész vörös új-zélandi kinézete van, pedig van benne bécsi fehér is. Szóval szép. Kedves, nyugodt nyúl, türelmes anya.

Meg van egy kékszemű vadas lány, meg egy türingiai fehérfülű, meg egy csomó másik, amiről még nem döntöttem, hogy Dezső-e.

Nem fogok unatkozni télen.

Normál házinyúl méretűek lesznek, a szülők 4.5kg körüliek.

Kékszemű fehér picurok is vannak, szinte mind fiú.

Legkorábban a hét végén vihetőek el.

A színes csapat Csilláé, Heine a boldog apuka :) A nemüket nem néztem, csak a színeket még: két fekete, egy sárga, egy türingiai, négy vadas, ebből kettő fehér orrú :)

A maradék kettő Churchilla és Sahnewolke kicsinye. Azaz óriásbébik inkább :)

Ha érdekel valamelyik, küldj egy emailt a tappancs kukac 3gteam pont hu címre.