A húsvéti nyúl
Már évek óta fűztek a gyerekeim, hogy vegyünk egy húsvéti nyulat. Tőlem elég távol állt minden háziállat, legfeljebb halaim voltak.
Megígértem, hogy megnézhetik a nyuszikat a piacon, de most sem terveztem venni. Nagyhét lévén eléggé elszálltak az árak. Szinte mindenki árult “törpenyulat” is duplaáron. A legkisebbek kb. 20 dkg-osak voltak, itt leragadtunk. A néni is aranyosnak tűnt. Aznap elég rossz napom volt, a pici szőrös állatka pedig olyan hihetetlenül megnyugtató volt a kezemben… Én sajnáltam volna legjobban otthagyni. Kiválasztottunk egy kékszemű, barna foltosat, amiről állította a néni, hogy fiú és öt hetes múlt.
Vissza is lehetett vinni húsvét után. Persze nem terveztük, a kertben csak megleszünk vele valahogy.
Olyan pici volt, nem volt szívünk kirakni. Először úgy gondoltuk, hogy csak húsvétig marad bent. Aztán készült neki ketrec, a nyuszi maradt. A gyerekek beosztották, hogy melyik nap ki szed neki füvet a kertben. Nyuszóka növögetett, a nappali kezdett nyúlbiztossá válni. Megrágott néhány kábelt, és rendre nevelte a családot :))
De aztán tovább nőtt, 2,5 kg fölött már csak hosszában fért be a helyére.
Szóval a törpenyúl nem annyira volt törpe… Mostani szemmel nézve még négy hetes se lehetett, csoda, hogy megmaradt. Mostanra öt kiló fölött van és lány lett…
Ő Achmed. Megszolgálta a nevét, mert egy terrorista :) Azaz mostanában Achmedina :))) Legalábbis azt hiszem…
