Rozi szökik
Rozi lakását teleraktuk minden földi jóval, és elmentünk pár napra. Hazaérve nem találtuk a zárt ketrecben…
Szisztematikusan elkezdtem átkutatni a házat. Az első észrevételem az volt, hogy az ablakpárkányon levő cserépből hiányzik a rozmaring. A bazsalikom is. Aztán a kakukkfű jött. Még a száruk is. A következő, hogy a könyvelőnek összekészített számlákon egy sárgás folt és néhány nyúlbogyó van… De nyúl sehol.
Az összes háló ajtaja nyitva. Önző vagyok, először a saját ágyamban kerestem. Nincs. Zolinak galériaágya van. Ott sincs. Első ránézésre Gyöngyvérnél se. De hopp, nézd csak, az íróasztalon levő virágok… Hiányoznak! Lássuk: egy orchidea, a futóka csak kicsit rágva, az nem finom, egy kaktusz, az szúr, egy komplett korallvirág, a másiknak csak a virága, ez a szülinapi ajándék volt…
Nyúl sehol. Felforgattam a babaházat, el voltam rá készülve, hogy egy kihűlt tetemet találok valahol a parkettán az egyik sarokban.
Feladtam a szobát, kimentem inni, aztán mintha megmozdult volna valami. Az ágy alól egy bánatos fülpár tulajdonosa nézett rám. A lakásába visszatéve boldogan ugrándozott, evett, és elaludt.
Itt a mese vége… Folyt. köv.
