Érik a paradicsom
Az idei nem a legjobb évem, se paradicsomban, se másban. Szerencsére az időjárás jó volt, és működött az öntöző is, így nekem sok dolgom nem volt. Jó, gyomlálhattam volna többet, de az nem ment.
Idei fajtabeszámoló következik.
Kivételesen palántát vettem:
Cherokee Purple:
Az én kedvencem. Lédús, édes, savanyú, szép, finom. Hamar romlik sajnos…
Principe Borghese:
Rengeteget termett, pedig rossz helyen volt, és hamar elkapott valami gombát. Egy tövön egyszerre száz bogyó, nálam! Állagra jó, egy szem két falat, lédús, de az íze leginkább a bolti paradicsomokra emlékeztet. Nem véletlenül. Talán megpróbálom még egyszer, hátha egészségesen finomabb.
Chocolate Cherry
Sajnos, ez is hamar kiment, pedig egyértelműen a legfinomabb. Mindig lesz. Könnyen reped, érzékeny fajta. De finom.
Malakhitovaya Shkatulka
Ez a zöld se jött be… Talán savanykásabb, mint az eddigiek, de ez is kásás, kevés maggal.
Aunt Gertie’s Gold
Erről már ültetéskor kiderült, hogy azonos az Amana Orange fajtával. Szép nagy, sárga, jó állaga van, de csak édes. Nem szeretem.
Evan’s Purple Pear
Ez viszont isteni :) És a formája is különleges. Kár, hogy nem terem sokat. Jövőre többet ültetek belőle.
Japanese Trifele Black
Ez még nem ért be. Folyt. köv.
Egész sokat termett, szép nagyok, nem tűnik problémás fajtának. Vékony héja van, nagyon lédús, tetszik. Lehetne kicsit különlegesebb íze.
Magról ültettem:
Triesztből hozott mag
Leginkább a batyus ökörszívre emlékeztet, de nem hinném, hogy ősmagyar fajta :) Rengeteget terem, hatalmas, erős növény, de nem különösebben finom. Ez bírta legtovább :)
Apró koktélok
A kiskedvenc :)