A tyúkjaim megtáltosodtak, az is tojik, amelyiknek még nem kéne :) Egyelőre nem túl sokat. Ez a választék:
Egyébként azóta is párosával járnak :) Mi lenne, ha lenne hozzájuk kakas is?!
Szegény Zsiráf páratlan. De akármilyen ronda és gonosz is, ő a kedvencem :)
Achmed kölkök két szériából:
És egy kakukktojás:
És még tyúkok:
Lassan tyúk-bloggá alakulok…
Szóval, a TYÚKOK nehezen fogadják be az újakat. Főleg a fiatalabbakat. Ugyan a keselyűkről nem tudom a korukat, de kicsik még. Napközben próbálják elkerülni a nagyokat, aztán jön az este. Eddig beraktam őket a többiekhez a rúdra, amikor már a régiek aludtak, így nagyjából tudják, hova kell menni. Viszont amíg azok ébren vannak, addig nem mehetnek be. Ilyenkor kapnak némi plusz kaját, ellensúlyozandó, hogy napközben a nagyok sokszor nem engedik őket a láboshoz.
Namármost, ezek aludni készülve felröppennek a tojódoboz tetejére vagy az ajtóra, ugyanis sokkal jobban használják a szárnyukat, és arányaiban nagyobbak is. Viszont a tyúkoknál a legerősebb próbál legmagasabbra jutni. Annak viszont esélytelen, ők gyalog-madarak inkább. Szóval a keselyű van fölül, ugyan kívül, de elkezd ordibálni, és dicsekszik vele :) Erre a nagyok bedühödnek, fölkelnek, körbejárják, megpróbálnak belecsípni a lábába. Ha valahogy végre lekergetik a magaslatról, akkor visszabújnak az előmelegített ágyukba, és az egész kezdődhet előlről :)))
Legalább fél óra programot csinálnak vele, jó mozizni :)
A terrorista-növendék továbbra is kint lakik. Beleeszik a tyúkok kajájába, ugyan kap sajátot is. Egész szelíd, már ő is fut elém a tyúkokkal együtt. Csak az egész udvart fölásta és alagutasította.
Időközben szereztem még két kopasznyakút is :) Ezeknek valahogy sokkal inkább madár-kinézete van. Aki ismer, az tudja rólam, hogy nálam a Madár az ragadozót jelent. Olyat, ami repülni is tud. A keselyűkhöz meg valahogy különösen vonzódok. A keselyű csak a földhözragadt népek szerint csúnya, de aki látta repülni… Felséges!
Szóval megláttam ezeket, és beleszerettem. Ugyan a földön inkább struccnak tűnnek, de valahogy közel állnak hozzám.
Nehezemre esett megnyírbálni a szárnytollaikat :(((
Érdekes módon az újak nem félnek a nyúltól, így egész kiegyenlítettek az erőviszonyok.
Achmed két fia nem bírt magával, azaz egymással. Kénytelen voltam hirtelenjében kirakni az egyiket a kifutóba. Kicsit megkergették a tyúkok, de semmi komoly. Féltettem, ezért még párszor megnéztem őket. Kb. egy óra múlva azt látom, hogy az összes tyúk áll a sarokban, ez a nyussz meg mint valami pásztorkutya őrzi őket :) Ugyan morogni még nem tud, de ahogy ott állt… Ha az egyik tyúk megmozdult, akkor fenyegetőleg közelebb lépett, erre vigyázzba vágták magukat :)
A nyúl még a tyúkólba is bement, már azon nevettem, hogy ott fog aludni, miközben a tyúkok a legtávolabbi sarokban álldogállnak :)))
A megrettent madarak:
És a terrorista-növendék:
Peti megnőtt, de azért törpe maradt :) Nagyon kedves, érdeklődő nyuszi. Kiugrik a ketrecből, föltámaszkodik a lábamra szétnézni. Nem is megy el mellőlem messzire.
És még mindig hajlandó hanyattfekve megmaradni :)
A képeken a lányommal, a ráadás Achmed két fia, mint két kőoroszlán :)
Cifra 
Julis 
Achmed életképek 
Ők pedig már nagyok Ma nyulat vágtunk… Az egyik vörös kiszökött a helyéről, és meglátogatta a többieket. Nem tudom, miért pont oda ment, ott van a legkevesebb fű. Szerencsétlenségére Lili és Lali épp a mézesheteiket töltötték ott. Gondolom, Lali nem örült a konkurenciának, Lili meg egyáltalán senkinek sem, aki tőle akar valamit. Jól megtépték szegényt… Aztán jöttek a tyúkok. Rettentő vérszomjas fenevadak, azonnal odagyűlnek a vérszagra.
Amint meghallottam a gyanús zajt, futottam. Talán fél perc telhetett el, de a kicsit már lehangoló állapotban találtam :( Teljesen reménytelennek tűnt, így gyorsan összeszedtem a hozzávalókat, és lecsaptuk. Most még ehető a hús, néhány óra múlva már nem. Ha már bennevagyunk, akkor utánaküldtünk még egyet, hogy kijöjjön belőle egy leves. Még nőhettek volna, meg a vedlést is kivártam volna, meg még ezernyi kifogásom volt, hogy miért ne kelljen bántanom őket :( Így legalább nem nekem kellett eldöntenem a sorsát.
Vígasztalásképp a nagyobbik régi tyúk tojt egy tojást :) Megsütöttük tükörtojásnak, ez végre tényleg finom volt. Este pedig az összes tyúk összebújva aludt az ólban :)
