A húsvéti nyuszival kezdődött az egész... Most elsősorban új-zélandi vörös és kosorrú törpenyúl fajtákkal foglalkozom. Kalandos úton szereztem egy pár bécsi fehér nyulat is, mert mindig szerettem a fehér nyuszikat, csak ne lenne piros szemük. Így lett kékszemű is :)
A színgenetika különösen érdekel.

Gondoltam, kimegyünk egy kicsit sétálni. Letettem a lábamhoz Achmedet a fűbe. Soha nem ment el mellőlem két lépésnél távolabb. Leginkább a lábam mellett állt, de most mást gondolt. Átügetett a kerten, én meg gondoltam, ne ijesztgessük, majd a sarokban összeszedjük. Hát nem. A nyúl megállás nélkül futott át a kerítés rácsi között. Az egyik szomszédban macska, a másikban kutya, a kettő csengője között 100m. A közelebbit (a macskásat) próbáltuk előbb, nem nyitott kaput. Dani bemászott a kerítésen, és próbálta visszakergetni a nyulat. Lehetőleg nem a kutya felé…

És ekkor megjelent a szomszéd :o Eddig a padláson volt, azért nem jött előbb. Talán vasrudat is hozott apjukom a zajra :) Magyarázkodtunk egy sort, ők meg ajánlották a nyúlpaprikás receptjét….

Már évek óta fűztek a gyerekeim, hogy vegyünk egy húsvéti nyulat. Tőlem elég távol állt minden háziállat, legfeljebb halaim voltak.

Megígértem, hogy megnézhetik a nyuszikat a piacon, de most sem terveztem venni. Nagyhét lévén eléggé elszálltak az árak. Szinte mindenki árult “törpenyulat” is duplaáron. A legkisebbek kb. 20 dkg-osak voltak, itt leragadtunk. A néni is aranyosnak tűnt. Aznap elég rossz napom volt, a pici szőrös állatka pedig olyan hihetetlenül megnyugtató volt a kezemben… Én sajnáltam volna legjobban otthagyni. Kiválasztottunk egy kékszemű, barna foltosat, amiről állította a néni, hogy fiú és öt hetes múlt.

Vissza is lehetett vinni húsvét után. Persze nem terveztük, a kertben csak megleszünk vele valahogy.

Olyan pici volt, nem volt szívünk kirakni. Először úgy gondoltuk, hogy csak húsvétig marad bent. Aztán készült neki ketrec, a nyuszi maradt. A gyerekek beosztották, hogy melyik nap ki szed neki füvet a kertben. Nyuszóka növögetett, a nappali kezdett nyúlbiztossá válni. Megrágott néhány kábelt, és rendre nevelte a családot :))

De aztán tovább nőtt, 2,5 kg fölött már csak hosszában fért be a helyére.

Szóval a törpenyúl nem annyira volt törpe… Mostani szemmel nézve még négy hetes se lehetett, csoda, hogy megmaradt. Mostanra öt kiló fölött van és lány lett…

Ő Achmed. Megszolgálta a nevét, mert egy terrorista :)  Azaz mostanában Achmedina :)))  Legalábbis azt hiszem…