Füvezzünk vagy ne?
A nyúl elsősorban füvet legelészik a mezőn. Örül, ha magot is talál, szívesen leeszi a felmagzott füvet; virágokat, néha gyümölcsöt. Ha más nincs, például télen, akkor kiássa a gyökereket.
Fűből sokat kell enni, egész nap el van vele foglalva. Nem hízik el tőle, nem rontja el a gyomrát, és nem is unatkozik közben.
Ehhez képest mivel szokás etetni a nyulat? Táppal. Miért? Mert egyszerű. Megveszek egy zsáknyit, eláll, minden nap adok egy mérőpohárnyit. Kiegyensúlyozott, semmi más nem is kell. Ráadásul minél jobban hasznosul egy táp, annál kevesebb a végtermék. Jó esetben némi szénát vagy lucernát kapnak mellé. Egy perc kiszórni neki, tíz perc alatt megeszi, de mit csináljon utána?
Divat még a drogériában, állatkereskedésben kapható táp, jutalomfalat. Édes, mézes, joghurtos, ki tudja milyen. Én is szeretem kézből etetni őket, de friss fűvel, répával, pitypanggal. Vegyünk inkább egy csomag petrezselymet jutalomfalatnak. Olcsóbb is, szeretik a nyuszik és egészséges. Egy pohár vízben hűtőben eláll egy hétig is.
Füvet nem szokás nyúlnak adni, mert felfúvódik, és bele is halhat. Persze. Ha összeszedek egy nyaláb füvet, és megrohad a közepe, azt tényleg nem bírja. A mezőn, a korlátlan mennyiségű étel közül válogat a nyúl, csak a legfrissebb fűszálak legtetejét rágcsálja. A ketrecben ritkán ekkora a választék, ha nincs jobb, tényleg megbetegedhet tőle. Ha belevágunk mérgező növényt, azt is megeszi. De bízzunk a nyulakban, nagyon válogatósak ám! Először mindig a legfinomabb falatokat válogatják ki. Nézzük meg, melyiket hagyja utoljára, azt kevésbé szereti, legközelebb abból ne adjunk neki.
A nálam született nyuszik az anyjukkal együtt azonnal füvet és leveleket esznek. Amint kijönnek a fészekből, elkezdik rágcsálni, három hetes korukra már egész komoly mennyiséget esznek belőle. A magokat, száraz kenyeret csak később kóstolják meg. Ezzel az etetéssel nálam még soha nem fordult elő a kicsik között amúgy gyakori emésztési probléma. Cserébe két hátránya van: több munka leszedni a zöldet, és lassabban nőnek, mint a táppal.
A vásárolt nyulakat is átszoktattam a zöldre. Először csak keveset, fonnyasztva kaptak, aztán előbb-utóbb már ők is kint legelnek a többiekkel.