A húsvéti nyuszival kezdődött az egész... Most elsősorban új-zélandi vörös és kosorrú törpenyúl fajtákkal foglalkozom. Kalandos úton szereztem egy pár bécsi fehér nyulat is, mert mindig szerettem a fehér nyuszikat, csak ne lenne piros szemük. Így lett kékszemű is :)
A színgenetika különösen érdekel.

Hátha valakit ez is érdekel…

A porcelán itáliaim eladók lettek. Kell a hely, két kotlós is ül, és már így is két kakasom van. Ezeket sajnálnám levágni, talán másnak értékesek lehetnek.

Tehát egy kakas és két tyúk, név szerint James, Victoria és Elizabeth :) Másfél évesek, a kakas kifejezetten nagytestű. Szerintem ez a legszebb szín itáliaiban, a kakas gyönyörű! Persze, a gyöngyszürke és a vörös-nyerges is tetszik. De porcelán színben legalább a tyúkok is jól néznek ki.

Bocs az igénytelen háttérért… Egyedül fotóztam, és a csibék helyén vannak, hogy össze tudjam fogni őket, ne kelljen a többi között rohangálni. Meg hogy a másik kakassal ne verekedjenek össze. Nálam Padlizsán maradna, a fogolyszínű araucana. Kicsit félek ugyan, hogy ez harciasabb lesz mint James. Az itáliait kifejezetten megszerettem, kicsit beszédhibás és rekedt ugyan, de legalább nem fülsértő. Nem fél tőlem, és nem is támad. A lányokkal kedves, csak a kisebbeket féltem a súlyától. Túl nagy ide, a nyúlketrec alatt is laposkúszásban tud csak közlekedni. Nagyon megalázó lehet neki :( Remélem, jó helyre kerül!

Sajnos elég rég készültek fotók… Megpróbálom pótolni a lemaradást, bár sajnos a fényképezőgépünk megadta magát… Pont a legizgalmasabb csapatot nem sikerült lefotóznom :( Türelem :)

Ők Timi porontyai. Már szép nagyok, szelídek, de azt hiszem, fiúk. Az apjuk az utolsó új-zélandi vörös bak volt, még bepároztattam vele Timit, mielőtt eladtam. Szép színük és formájuk van, határozott új-zélandi beütéssel. Remélem, a bécsi vér miatt azért izmosabbak lesznek.

Ezek Csilla kicsinyei. Az apjuk Heine Herceg. Tőlük is sokat várok! Csak még nem tudom eldönteni, hogy a sárga vagy egy fekete maradjon-e. Túl sokat akarok mindig.

Aztán van még egy csapat, Churchilla és bécsi fehér szülőkkel. Róluk még nincs fotóm. Ez jól bevált párosítás :) Fehérek és vadasak felesben. Nagyon szépek, elevenek és jól fejlődnek :)

És utolsónak maradtak a csibuk, akik igencsak nagyra nőttek. Legalábbis a kakasok közülük, már mindketten kukorékolnak. A kopasznyakúnak rettenetes hangja van :) Fazékban fogja végezni lassan, de eddig nem szántam rá magam. Aki szeretne egy kopasznyakú farkatlan kakast, az gyorsan szóljon!

Ők vártak:

Megnőttek a nyáron…

A vörös bakok eladók, a többi megy levesbe :)

Kicsit le vagyok maradva… De ők siettek elém :)

Tudom-tudom, húsvét jön, de… Bóbita a kedvenc jércém, és elkezdett tojni! Rakétatojást :) A faszenes vödörbe :)))

Egyébként nagyon kedves, szeret a lábaim körül kapirgászni, és az ölemben eszik néha :) A többiek nem nagyon szeretik, biztos a bóbitája miatt.

Nagyon hideg volt mostanában…

A nyulak jól bírták, nem fagyoskodtak kint, sőt! Ha csak -5 fok volt, akkor már kiterülve hűsöltek :)

A tyúkok fáztak, némelyik a Hülye Járások Minisztériumába is nevezhetett volna, annyira utált a hóba lépni.  Magas térdemelés – meszire nyújtás – óvatos hóra érkezés – másik láb gyors felkapása – borzongás – pihenő… De a tojókedvük nem hagyott alább. Az itáliai két tojást hagyott ki, mintegy figyelmeztetve, hogy most aztán tényleg hideg van. De az is lehet, hogy megtalálom még valahol, ugyanis ő fél a nagyoktól, ezért néha kint tojik inkább, mintsem bemenjen melléjük. Kivéve a kopasznyakú, azzal szoktak pletyizni munka közben :) Emellett még a Zengőm is rákezdett. Pedig attól még nem vártam.

Vörös-tarka végre :)

Ez meg egy hód talán...

Azért vannak fülei is :)

Ez is ma készült...

A héten az itáliai és a kopasznyakú is rákezdett. Vicces a sorbanállás a tojófészek előtt :) Pedig több is van, de mind ugyanazt szeretné :))

Sőt, tegnap egy teljesen héj nélkülit is találtunk… Valószínűleg a hidegben megfagyott és kirepedt :(

Marans és araucana jércét keresek!!!