Végre egy új cikk :)))

Elnyunyulásom története 2019. May 16., Thursday

Hát, itt rég jártam… Pedig vannak nyulaim megint :)

Három éve betegség miatt abbahagytam. A kedvenc nyulamat megölte egy nyest, a többieket eladtam, a süldőket levágtam, végül csak két klein rex maradt. A szép vörös nőstény a helyi postásé lett. Egy hónap múlva jött a jó hír: megszületett az első alom, szépek :) A rexek maradtak tartalékba, ha nem tudjuk ellátni őket, akkor kimehetnek a kertbe végszükség esetén. Szerencsére erre nem került sor, őket mégiscsak félteném, nem olyan nagyok és veszélyesek, mint Achmed volt :) Rozi azóta elpusztult :(

Én rokkantnyugdíjas lettem. Az elején sokáig feküdtem, a lakásban is nehezemre esett közlekedni, a kertbe nem tudtam egyedül kijutni. A jobb pillanatokban meglátogattam a nyulakat, szerintem érdemes volt. Még most se tudom egyedül ellátni őket, de jobb napokon tudok már egyedül közlekedni, etetni, akár takarítani is. A rosszabbakat meg valahogy kibírjuk együtt…

Tehát a rex pár maradt, tavaly lett is három kisnyúl, aztán két kicsit meg az anyát elintézett megint valami vadállat :( Maradt egy frosty nőstény, meg vettem egy vörös-tarkát. Ők azóta együtt laknak, az idén közös fészekbe szültek, és együtt szoptatták a kicsiket :) Mert időközben hozzám nyugdíjazott egy ismerős egy oroszlánfejű bakot, az lett a nálam született nőstény párja, Hópihe pedig Piroskáé. Meg lett egy szőrmók a nyugdíjas bakhoz társaságnak.

Gyűlnek a nyulak! Most megszerettem a kicsik közül egy vörös bakot, szóval lesz még több is :)